Ahogy átköltöztek a felkészítő szobába Herkules és Homér, napról-napra bontogatták ki szárnyaikat. Homér lassabban oldódott, de már eljátszik a labdákkal, nézelődik az ablakból, és az emberi közelséget sem veti már meg, de elsősorban ez az étkezési időben csúcsosodik ki. Ellenben Herki ugyanúgy jön és dúródik nagy fejével, mint ahogy már megismerhettük korábbi lakhelyükön. Mint kiderült, ő egy óriási babacica, aki imád ölben lenni, elfolyik a karunkban, hogy a pocakját vakarásszuk. Ahogy leülünk a fotelbe, már surran is fel habtestével, és hódol újonnan felfedezett hóbortjának.