Hétfő
Ott zártam a múlt heti beszámolómat, hogy a hétvégén már elkezdtük Pekán kezelését. Ma a Vezér Állatorvosi Közpotba vittük, ahol professzionális kezelést fog kapni. Nagyon szurkolunk érte, hiszen már annyi rossz dolgon keresztülment! Mi pedig egy csodás gazdit ígértünk neki!
Kedd
Reggel a Vezér Állatorvosi Központból a lehető legrosszabb hírekkel telefonáltak. Pekán reggelre feladta a küzdelmet a parvo ellen. Vigasztalhatatlanok vagyunk, hiszen annyi mindent túlélt már, és annyira hittünk a gyógyulásában. Nagyon sajnáljuk drága Pekán!
Talán az egyik legnehezebb dolog a menhelyi munkában, hogy jól tudjuk, hogy nem állhatunk meg, az élet megy tovább.
Ivartalanításra készülődtünk dr. Tímár Endre rendelőjébe. Most Odie, Sziszi, Fifi, Maxi és Hippi volt a soros. Ráadásul Hippi az ivartalanítás mellett lágyéksérv műtétre is utazott. A műtét komplikáció mentesen zajlott. Sajnos azonban Sziszi szívféreg tesztje pozitív lett. Az ivartalanításra váró kutyák mellett Pici a sebei miatt kontrollvizsgálatra utazott. Akinek nem ismerős a története, azoknak röviden elmesélem , hogy a szomszéd városból mentettük a kutyust , akinek ugyan volt gazdája, de nem akarta őt állatorvoshoz vinni , pedig a kóborlás során megsérült, egy másik kutya komoly sérülést okozott neki. Akkor az önkéntes ügyeletre vitte, ahol ellátták, de mi úgy éreztük , hogy jobb ha a mi állatorvosunk is megmutatjuk hogy alakulnak a sebei. Az állatorvosunk is megerősítette, hogy amit látunk , az kutyatámadás következménye, de a sebei nagyon szépen gyógyulnak. Ha már itt voltunk, akkor Picinek is megcsináltattuk a szívféreg tesztet, ami nem meglepő módon pozitív lett. Meg sem lepődtünk, hiszen hosszú ideje még csak veszettség ellen sem volt beoltva a kutya. Pici egyébként még most is nagyon félénk, nem értette, mi történik vele az állatorvosi rendelőben. Valószínűleg ilyen helyen sem jár túl sokat…
Szerda
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila ma alaposan megdolgozott. Most három veszettségi-kombinált oltás, öt veszettség elleni oltás, huszonnégy kombinált oltás mellett, két parvó elleni vakcinát is kiosztott.
Végtelenül szomorú történetekkel folytatom a blogomat. Nekem különösen megrázó, hogyha hajléktalan emberek kutyái érkeznek a menhelyre. A kutya ugyanis eleve ki van szolgáltatva az embereknek, ilyen esetben ráadásul egy olyan embernek vannak kiszolgáltatva, aki még önmagáról sem tud gondoskodni. Hogy milyen életük lehet ezeknek a kutyáknak, belegondolni sem merek!
Herkules is egy ilyen helyről jött. Ő még gyakorlatilag alig kezdte el az életét, de már megtapasztalta a rosszat. Természetesen kikötve élt eddigi gazdája mellett, aki most úgy döntött, hogy nincs szüksége többé a kutyára, ezért lemondott róla. Herkulesnek persze így lesz a legjobb, hiszen van lehetősége arra, hogy egy olyan életet éljen, amit eddig sohasem ismert. A kutyákat, akiket lehet, az eredeti helyükön készült fotóval töltöm fel a blogba.
Morzsi két másik társával érkezett a menhelyre. Őket is munkatársaink szállították be. Az ő történetük is hasonlóan szomorú. Az eredeti gazdájuk elhunyt, aki egy üres telken élt a tulajdonos beleegyezésével. A telek rendben tartásáért cserébe élhetett ott.
A halála után azonban leégett a telek, az élettársát pedig kötelezték, hogy hagyja el az üres telket, mert az ottani körülmények miatt a telek tulajdonosát feljelentették. A kutyák viszont ezen a területen maradtak, ahol így a tulajdonos érdemben takarítani sem tudott, ugyanis a kutyák támadták. Természetesen ők is mind a hárman láncon voltak. Morzsi már nem fiatal, 10 év körüli kutyus, aki társaival együtt nagyon ellenségesen viselkedett.
Bogi szintén innen került a menhelyre, de rövid kitérő után, ugyanis a láncot és a nyakörvet valahogy le kellett róla szedni, de mivel egyáltalán nem volt barátságos, így először állatorvoshoz kellett mennünk, hogy bebódítsák, amíg leszedjük róla a béklyót.
Őt nem tudtuk az eredeti környezetében lefotózni, ugyanis annyira félt, hogy egy sötét kutyaházba keresett magának menedéket. A fotók már a menhelyen készültek, a bódítás után. Bogi mindössze néhány éves, és teljesen szocializálatlan.
Harmadik társuk, Monti szintén nem túl barátságos, őt is menhelyi környezetben tudtuk lefotózni, ugyanis Bogihoz hasonlóan ő is elbújt.
Őt is úgy tudtuk megszabadítani a láncaitól, hogy előtte az állatorvos bebódította. Monti szintén nem fiatal, és valószínűleg egész életében nem érezhette mi a biztonság. Egyelőre Bogihoz hasonlóan nagyon ellenséges velünk.
Csütörtök
Ezúttal dr. Sebő Ottó rendelőjébe utaztunk két kutyával vizsgálatra. Az egyik kutyus a beérkezett Suba, aki az egyik lábát nem használja. A vizsgálat során kiderült, hogy a lába hosszú hónapokkal ezelőtt valahogy eltörhetett. Sajnos ezt az állapotot az állatorvos már nem tudja korrigálni, ő ilyen lábbal fogja leélni az életét.
Bosco pedig vizsgálatra utazott, mert nem tud hízni, vékony. Korábban már kikezeltük egy Giardia fertőzésből, így most ismét csináltak neki egy tesztet , ami halványan pozitív lett. Ez még nem jelenti feltétlenül azt, hogy újra Giardiás, de a biztonság kedvéért egy újabb kúra gyógykezelést kell végigvinni nála.
Péntek
Ünnepnap ide, vagy oda, a menhelyen minden nap munka folyik. Pengőért egyenesen Adonyból érkezett a gazdija, hogy örökbefogadhassa. Neki hosszú, boldog gazdis éveket kívánunk!
Csilla es Edit önkéntesünk segitségével fogadtuk a Rachost kft dolgozóit, akik kutyasétáltatásra, illetve önkéntes munkára érkeztek hozzánk. Természetesen minden alkalommal a kutyasétáltatás a legnagyobb siker. Ennek ellenére az önkéntesek szívesen dolgoztak is, elmosogattak, lombseprűztek, és a kölykös udvarban játszottak. Nagyon köszönjük a segítségüket, és külön köszönet illeti meg Csillát és Editet, akik jöttek, és segítették a munkát!
Szombat és vasárnap
Természetesen tegnap azért nem sikerült az egész menhelyet lesétáltazni, így ma természetesen ugyanúgy lett tartva az elmaradhatatlan sétáltatás.
És hogy ez a hétvége se teljen nyugodtan, Bence kutyánkat be kellett tenni a betegszobába, ugyanis gyengélkedett. Egyelőre nem tudjuk az okát, de holnap egy jól felszerelt rendelőben fogja elkezdeni a vizsgálatokat. Annyi bizonyos, hogy a parvo tesztje negatív lett, valami más probléma áll a háttérben.
És ha még ez nem volna elég, Hódmezővásárhelyről segítségkérés érkezett egy kétségbeesett hölgy telefonált, hogy mi vagyunk az utolsó reménye. Minden környező szervezetet megpróbált, de mindenki elküldte, vagy fel sem vették a telefont, mert hétvége van.
A hölgy a családjával a hétvégén biciklizés közben egy alom kiskutyát talált. Ők elhelyezni nem tudják az a kölyköket, de mindenféleképpen megoldást szeretnének találni nekik, hogy ne az út szélén leljék a halálukat. Mivel mindenhová telefonált, de segítséget sehol nem kapott, így végső elkeseredésében hívta fel a menhelyünket. Elmondta, hogy ő hazavinni nem tudja a kölyköket, de nem tud nyugodni a látványtól, így mindent felforgat, hogy segíteni tudjon. Az a helyzet, hogy nagyon nem vagyunk eleresztve hellyel, de mit tudtunk volna mondani egy alom kölyökre, akik az út szélén várták a vesztüket?!
Fogadtuk őket.
Hát, a kicsik látványa elég megrázó volt. A kölykök iszonyúan féltek, csupa férgesek voltak, tele voltak bolhával, illetve kullancsokkal. Természetesen az élősködő elleni kezelést azonnal elkezdtük.
Mivel láttuk hogy elég rossz állapotban vannak, azt hittük hogy rögtön elkezdenek enni, mint ahogy a kölykök általában. Ők viszont a rémülettől alig ettek pár falatot, és már el is vonultak a helyükre. Bízunk benne, hogy még időben tudtunk rajtuk segíteni, és a testi tünetei mellett a lelki sebeiket is tudjuk gyógyítani!
Köszönjük a 186 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
