Kutyamesék 2026. okt. 5-11.

Kutyás blog | 2026. november 8.

Hétfő

Ma Maci kutyánk nagy napja volt, hiszen átmeneti menhelyi lét után viszonylag gyorsan gazdisodott. Ő mától fővárosi kutyus lesz. Nagyon sok közösen eltöltött évet kívánunk!

Végre Zeusszal kapcsolatban is jó hírekkel érkezetek. Ugyanis ma rendkívül jó étvágya volt, ami nála már óriási sikernek számít…

Kedd

Négy öklömnyi kiskutya érkezett a menhelyre, akiket Makó és Maroslele között találták az úton. Ezeknek a kicsiknek még bőven az anyukájukkal volna a helyük. Valaki azonban mégis úgy gondolta, hogy megfosztja őket ettől a joguktól. Természetesen megint nem volt senki más, aki segítene, mi pedig nem győzzük elhelyezni a segítségre szoruló kutyákat, mert mindenki telthazra hivatkozik. Nálunk is teltház van, lassan mozdulni nem bírunk. Arról nem beszélve, hogy már lassan tényleg egész Csongrád megye problémáját mi cipeljük a nyakunkon.

Most a teljesség igénye nélkül pusztán egy kölyköt mutatok meg, hiszen amikor elkezdődik az oltási program, akkor fent lesznek mindannyian a honlapunkon, mint gazdikereső kiskutyák.

A képen az egyetlen szem fiú kutyus, Bence látható.

Szerda

Ma menhelyünk állatorvosa dr. Farkas Attila érkezett a heti vakcinázásra. Ez alkalommal kiosztott 12 veszettség elleni védőoltást, négy kombinált oltást, valamint megvizsgálta a tegnap érkezett kölyköket. Az egyiknél észleltük, hogy nagyon csúnyán be van gyulladva a szeme, és ma kiderült, hogy nem is ok nélkül. Nagyon mélyen a szemében egy toklász volt beágyazódva, amit a doktor úr egy mozdulattal eltávolított. Most néhány nap szemcseppezés következik, és a panaszok elmúlnak.

Sajnos azonban nem minden olyan könnyen megoldható, mint ez a toklász. Zeusz ma újra állatorvosnál járt, mert ahogy számítottunk is rá, ismét romlott az állapota. Ma ismét hányingere volt, illetve hányt is, továbbá a széklete is nagyon csúnya volt. Megvizsgálták, újra gyógyszereket kapott, és csak reménykedhetünk, hogy még velünk marad…

 

Csütörtök

Minden évben erőn felül igyekszünk segíteni a körülöttünk lévő Gyepmesteri telepek munkáját. Ez alkalommal a szegedi Gyepmesteri telepről vettünk át három kutyát.

Cézár egy óriás testű, de vajszívű kutyus, akinek termete miatt ugyan nem volna félnivalója, ő mégis nagyon bizonytalan. Amikor átvettük, mondták hogy nagytestű, de eleinte fel sem tűnt, hiszen folyamatosan laposkúszásban közlekedett. Később amikor a bizonytalansága elmúlt, akkor már láttuk, hogy igen tekintélyes méretekkel rendelkezik.

Plútó szintén a Gyepmesteri telepről érkezett. Együtt élt más kutyákkal, de az ott dolgozók elmondása alapján vigyázni kell vele. Később rájöttünk, hogy ezt arra értették, hogy Plútó azért nem olyan barátságos az emberekkel. Mihelyt elfoglalta a kennelt, már el is kezdte védeni, és ha be akartunk menni egyszerűen nekünk támadt. Egyelőre be tudjuk az izgalomnak, illetve az új helynek. Bízunk benne, hogy Plútónak van egy másik arca is. Annál is inkább, mert egyébként hihetetlenül cuki pofija van!

A harmadik áthozott kutyusunk Jázmin. És amilyen szép a neve, olyan gyönyörű ő maga is! Egy idős, visszafogott, végtelenül bájos, porcukros arcú fekete gyöngyszem. Fel nem foghatom, hogy hogy nem akadt meg senkinek a szeme ezen a gyönyörű kutyán…

Péntek

Nagyon hamar eljött ez a nap, amitől már nagyon régóta félünk. Reggel esett az eső, nagyon szomorú nap volt. Zeusz kedvetlenül fogadott bennünket, és el is vonult rögtön, egyáltalán nem akart kommunikálni. Mi pontosan tudtuk, hogy eljött az idő. Ma megszabadítottuk minden eddigi fájdalmától. Önkéntesünk, Zóra kísérte utolsó útjára egy kocsikázás egybekötve, amit mindig annyira szeretett. Már segíteni kellett neki, hogy be tudjon szállni abba az autóba, amiben hetente többször is utazott olyan boldogan. Nem sok idő jutott nekünk együtt, és mi voltunk a gazdái helyett a családja, mert imádott itt lenni nálunk. Nem tudjuk miért. Talán azért mert volt társasága, nem kellett egyedül lennie, és mindenki figyelt rá. Akik leadták sohasem érdeklődtek iránta, és azt mondták teljesen egészséges. Már aznap délután tudtuk, hogy Zeusszal valami nagy probléma van, és a vizsgálat alá is támasztotta a gyanúnkat. Bár sajnos a helyzet sokkal rosszabb volt annál, mint amit gondoltunk. Zeusztól tehát örökre búcsúzunk, de el nem felejtjük. A lelkünk egy darabját magával vitte. Nyugodj békében, drága Zeusz!

Egy fiatal szuka kutyust jelentettek a Dorozsmai út és Zsombói út közötti telephelyről, ahová csak úgy besétált. Önkéntesünk elment chipet olvasni, de mivel nem talált benne, így beszállította a menhelyre. A kedves kötelességtudó gazdája nálunk keresheti, és kaphatja vissza két hét hatósági megfigyelés után, amennyiben a tulajdonjogát hitelt érdemlően tudja bizonyítani. Gyanítom, hogy erre nem kerül sor…

A riadt kutyust Füzinek neveztük el.

Szombat és vasárnap

Ma Fakó, Törpi, Azúr,, Zoé, Vándor, Jakab, Keksz, Szepi, Csutak, Fifi és Bogáncs Németország felé, míg Malyva, Málna, Tipli, Raven, Rió és Coco Ausztria felé indult el a jobb élet reményében. Mindenkinek nagyon boldog gazdis éveket szeretnénk kívánni!

Tegnap önkéntesünk, Zóra egy sziksósfürdői buszmegállóba rohant lélekszakadva egy plédbe csavart, vérző kölyökkutyáért, aki láthatóan már az élet-halál mezsgyéjén volt valahol. Rögtön a Vezér Állatorvosi Központba rohant, ahol kitartó munkával sikerült stabilizálni az állapotát, oly annyira, hogy reggel kiutazhatott a menhelyre. Egyébként nagy valószínűséggel elüthette valaki, emiatt szerzett fejsérülést, aminek következtében vérömleny keletkezett a nyelvén, és a szájában, ezért került sokkos állapotba, és ezért nem tudott tegnap nyelni sem. A gondos állatorvosi kezelésnek köszönhetően azonban nagyon szépen helyrejött, így beköltözhetett a menhelyre.

A rendelőben a kicsit Pekánnak nevezték el. 

Köszönjük a 171 mentett kutya nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel. 

Linda