2021.08.04. Vikicát, a gondozók rémálmával, FIP-el diagnoztizálták, ami gyógyíthatatlan. A szívünk szakad meg, hiszen Vikicát el kellett engednünk, további szenvedéseit megelőzve. Reméljük egy szebb világ vár rá az örök vadászmezőkön. Nyugodj békében Vikica!
A kölyköket egy dobozba hozta ki egy apa gyermekeivel, kiket az udvarukban találták előző nap Szőregen. Mivel nekik nincsenek állataik, előző nap körbejárták a környéket, hátha valaki felismeri a kicsiket, vagy szeretné befogadni. Sajnos nem lett befogadójuk, és nem is lett meg eredeti gazdájuk, ahogy az lenni szokott, így bekerültek a menhelyre. A bolhásságnak valami elképesztő szintjét ütötték meg, emellett tyúkól szaguk volt, bundájuk ürülékkel teli. Az emberi kéz számukra mumus. Ha épp nem menekültek akkor eldobták magukat hanyatt és fújtattak, puffogtak mint egy vipera. Viszont éhesek voltak, nagyon éhesek és azonnal kikapcsolt náluk az önvédelmi ösztön, csak falták be az ételt. 3 trikolor lányka van, ők Vendi (a legérdeklődőbb), Vikica (a legvisszahúzódóbb), Vanda (a legvadócabb) és egy kandúrka képviseli a családot, ő Vince, a legétkesebb.
