Az ünnepek közeledtével mindig igyekszem olyan témát választani bevezetőnek, ami ilyenkor leginkább aktuális.
Az egyik ilyen a karácsonyi túletetés. A kutyák nem tudják mi a Karácsony. Mi emberek ilyenkor igyekszünk kicsit másképp látni a világot, ilyenkor hajlamosabbak vagyunk jótékonykodni. igyekszünk az otthoni kedvenceinknek is karácsonyi hangulatot varázsolni. Ez sokaknál kimerül abban, hogy ilyenkor kicsit engedékenyebbek a táplálással kapcsolatban.
A hasnyálmirigygyulladásról azt tartják, hogy tipikusan a kutyák karácsonyi betegsége, hiszen ilyenkor több finom falatot kapnak, amihez esetleg nincsenek hozzászokva, vagy túl zsíros az élelem. Ez nagyon megterheli a hasnyálmirigyüket, aminek könnyen hasnyálmirigy gyulladás lehet a vége, ami mindenféleképpen azonnali, sürgősségi ellátást igényel. Még az intenzív orvosi ellátás ellenére is kétes a kimenetele.
A másik problémás Karácsonyi túlkapás, hogy ilyenkor hajlamosabbak vagyunk engedékenyebbek lenni a kutyánkkal.
Az ünnepi hangulatban sokan hajlamosak beengedni a házba a kint tartott kutyust, hogy ő se legyen egyedül, hogy egy kicsit részesüljön a szeretet ünnepéből.
Ez nagyon szép gesztus, ugyanakkor veszélyes is, hiszen óriási hőmérséklet különbség van. A kutyák Karácsony után pedig ismét kikerülnek az udvarba, emiatt pedig könnyen meghűlhetnek.
Ez fokozottan igaz a kölyökkutyákra, akik nagyon könnyen megfázhatnak, ha az ünnepeket melegben töltik, utána pedig hirtelen kikerülnek az udvarra. Arról már nem is szeretnék beszélni, hogy miért nem jó ötlet élő állatot ajándékozni!
A másik fontos témakör, amit érinteni szeretnék, az pedig a szilveszter.
Évek óta két táborra szakad a társadalom:
Az emberek egy része azt mondja, hogy miért nem lehet kibírni egyetlen napot, vagyis inkább éjszakát úgy, hogy vigyázunk a kutyánkra?!
Ebben, valljuk csak be, van némi igazság! De azért nem csak a kutyákat kell nézni, hanem a madarakat, vadon élő állatokat, akik ha lehet, még nagyobb stressznek vannak kitéve.
Otthon valóban lehet vigyázni a kutyákra, beengedni őket ilyenkor biztonságos helyre, vagy egyszerűen nem magára hagyni. Ha valaki pedig szórakozni vágyik, akkor még mindig meglehet kérni egy barátot, vagy egy szülőt, hogy vigyázzon otthon a blökire. De ilyen alkalmakkor segítség lehet a kutyapanzió is.
Sok kutyának a gazdi fizikai jelenléte is elég ahhoz, hogy kicsit megnyugodjon. Sajnos azonban vannak kutyák, akik annyira bestresszelnek a zajtól, hogy semmi ki nem zökkenti őket.
Erre is több praktika létezik, ilyen például a nyugi kötés, különféle gyógynövényes nyugtató keverékek, illóolajok. Van aki ilyenkor hangosabbra kapcsolja a tévét, vagy a rádiót.
Vannak különféle állatorvosi vényre kapható tabletták, gélek. Ezek megítélése az utóbbi időben már nem annyira jó. Felmerült ugyanis, hogy ezek a szerek kizárólag a kutya mozgását akadályozzák, de nem nyugtatják őt. Vagyis ilyenkor a látszólagos nyugalom ellenére még nagyobb stresszt él át a kutya, ugyanis mozogni, menekülni nem tud, ugyanakkor óriási mentális terhelést kap. Én ezekről a szerekről nem tudok nyilatkozni, hiszen nem vagyok kompetens a temában, mindenesetre nem árt óvatosan bànni a készítményekkel.
Véleményem szerint a legbiztosabb, ha ilyenkor biztonságba helyezzük a kutyát, ahol sem magában, sem a berendezési tárgyakban nem tud kárt tenni. Legoptimálisabb esetben beengedjük őt a házba, illetve hagyjuk neki, hogy egy számára biztonságos zugot keressen. Ez lehet az ágy, vagy az asztal alatt, vagy bárhol ahol ő biztonságosabbnak érzi a környezetet.
Ilyenkor fontos, hogy ne szidjuk le, illetve ha adjunk neki egy kis szabad teret, hogy elvonulhasson. A jelenlétünk már eleve meg fogja nyugtatni valamennyire.
A másik tábor szerint az év egyetlen napján igenis lehessen szabadon szórakozni. Ez szerintem is így van, viszont a józan ész határain belül! Az ugyanis senkinek nem nagy boldogság, ha az utcán az ő füle mellett durran a petárda.
És igen, valóban ki lehet bírni néhány órát, de ehhez az kell, hogy mindenki betartsa a korlátozásokat!
Mert senki nincs arra felkészülve, hogy szilveszter előtt két nappal, vagy január elején még bárhonnan jöhet egy hirtelen robbanás. Így aztán az említett néhány óra is rögtön több napossá duzzad, amit ki kellene bírni…
A szilveszteri mulatságban véleményem szerint azonban a legnagyobb áldozatok a vadak, illetve a madarak. Mert jó esetben egy kutyának, egy cicának van egy felelős gazdája, aki ilyenkor vigyáz rá. De a vadon élő állatok nem szocializálódtak emberhez, ők a szabad ég alatt vészelik át azt a “néhány” órát, ami valójában 3-4 napig tart. Rettegve, menekülve, teljesen megzavarodva.
Talán éppen róluk, a leginkább kiszolgáltatottabbakról esik a legkevesebb szó…
Hétfő
Múlt heti blogonban beszámoltam Mikiről, aki az állatorvos véleménye szerint valamiféle csapdába léphetett, emiatt pedig csúnyán megsérült a lába. A sérülése azonban nem friss volt, így az orvosok már akkor jelezték, hogy nem biztos, hogy menthető lesz a lába. Sajnos ez be is igazolódott, a mai vizsgálaton már világossá vált, hogy Miki lábát amputálni kell. A Vezér Állatorvosi Központban a műtétet elvégezték, egy napra pedig bent tartottàk őt megfigyelésre.
Kedd
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott Roxi, Morzsi, Bella és Picúr ivartalanításra, illetve szívféreg szűrésre. A tesztje mindenkinek negatív lett, az ivartalanítást is mindenki jól viselte. A műtétek mellett volt egy vizsgálatos kutya is. Oliva ugyanis gyengélkedik, alig akar enni, illetve nagyon sokat fekszik. Őt is megvizsgálták, illetve ellátták. Neki felső légúti megbetegedése van, remélhetőleg pár napon belül rendeződnek a tünetei!
Szerda
Menhelyünk állatorvosa, dr Farkas Attila érkezett a menhelyre, hogy a vakcinákat beadja, a panaszos kutyákat megvizsgálja. Most 6 veszettségi-kombinált oltást, 5 kombinált oltást, valamint 6 kennelköhögés elleni vakcinát osztott ki.
Néhàny napja Kecskéstelepről mentett egy önkéntesünk, Viki egy jó állapotú, nagyon kedves kiskutyát, aki az utcán kóborolt. Mivel nem volt microchipje, így nem tudta hazajuttatni, az utcán pedig nem hagyta, így hazavitte. Ma pedig bekerült a menhelyre. Mi az Őzi nevet adtuk a kutyusnak.
Még ma előkerült a kutyus gazdája is. Elmondása szerint a disznók tették tönkre a kerítést, így tudott meglépni ez az aprócska kiskutya. Tekintve, hogy hitelt érdemlően tudja igazolni, hogy a kutyus az ő tulajdona, így nekünk vissza kell adni a kötelező két hét megfigyelési idő lejárta után.
Ekkor pótoljuk a hiányzó kötelező védőoltást és mikrochipet. A költség ilyenkor a gazdát terheli.
Csütörtök
Ma dr. Sebő Ottó rendelőjében jàrtunk vizsgálatokon.
Dodó és Golyó általános vizsgálaton, fogkőeltávolításon járt, ahogy Muki és Füles is, de nekik szívférgesség miatt meg volt egy-egy szívultrahang is. Muki ultrahangja negatív lett, de Füles szívén láttak valami aggasztót. Nem férgeket, valami mást. De nem tudják pontosan mit. Még tivábbi vizsgálatokat igényel.
Péntek
Ásotthalomról, gazdától egy nagyon fèlénk természetű ivartalanított szuka kutyus, Mia érkezett hozzánk.
Neki azért kellett menhelyre kerülnie, mert gazdája elköltözött egy másik házba, ahová vitte volna őt is magával, de ott már voltak kutyák, akik Miát nem akarták elfogadni. Bántották, a gazdája pedig féltette őt, ezért kért segítséget.
A múlt heti blogomban említettem egy kisebb falkát, akik menhelyre kerültek. Egy idős bácsi hozta őket, akinek kórházba kellett mennie, a befogadott kutyákat pedig nem volt kire bíznia.
Ezek a kistestű kutyák igazi haramiaként viselkedtek. Ha a kennel közelébe mentünk, már visítottak, ugattak, védték a területüket. Persze ezt egyértelműen félelemből teszik. A nagyszájú kutyák közül kitűnt egy, aki a többiekhez képest feltűnően barátságos, és kedves. Az ő neve Kajszi lett. Igazi babusgatnivaló, cuki kis öleb, akit el tudnék képzelni egy lakásba. Ez az álom ma egyik pillanatról a másikra egyszerűen szertefoszlott. Reggel még a szokásos módon üdvözöltek minket. A reggelit mindenki követelte.
Aztán megérkezett Mia a menhelyre, papíroztunk, fotót készítettünk, mindenki ment a dolgára.
Délben az egyik gondozónk Kajszit a kutyaházban fekve találta. Akkor már nem mutatott életjeleket, ugyanakkor teste még teljesen meleg volt. Semmi sérülést nem láttunk rajta, ráadásul fiatal is volt, nem volt beteg, így teljesen értetlenül állunk a történtek előtt. Bár nem régóta ismertük, a halála mégis nagyon felkavart bennünket. Nem tudjuk hogy mi lehetett a gond, erre a boncolás fog választ adni. Az eredményről természetesen itt is be fogok számolni. Nagyon sajnáljuk Kajszi, hogy nem volt alkalmunk még jobban megismerni, illetve olyan családot keresni neked, ahol boldog életet tudtál volna élni, mert nagyon megérdemelted volna.
Szombat és Vasárnap
A szombati kutyasétáltatások a hétvégék szerves részei. Már el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lenne nélküle. Ez az egész hét fénypontja, amit minden kutya szíve repesve vár!
Örökös lakónknak, Buksikának duplán jó hétvégéje volt. Ő az egyetlen menhelyi kutya, aki saját virtuális örökbefogadóval dicsekedhet. A virtuális örökbefogadó minden hónapban adott összeggel támogatja Buksikát, mi pedig rendszeresen beszámolunk róla. Buksi azért örökös lakó, mert nagyon sajátos nézetei vannak a világról. Összetett személyiségét egy tucatnyi bloggal sem tudnám megfelelően elemezni, így inkább röviden és tömören csak annyit szólnék róla, hogy egy imádnivaló, öntörvényű kiskutya, aki az évek alatt mérhetetlen sokat vàltozott-előnyére!
Nos, Buksi olyan szerencsés, hogy virtuális gazdija minden évben személyre szóló csomagot készít neki össze. Ezt a csomagot Buksi a legnagyobb örömmel fogyasztja minden évben, ami azt illeti már-már el is vàrja…
Ma meg is kapta séta után a neki szánt finom falatok egy részét. Természetesen nem mindent egyszerre, bár ebben is partner lett volna…
Vasárnap ismét ellátogatott hozzánk az az önkéntes csapat, akik már többször megfordultak nálunk, és mindig óriási kedvvel dolgoztak.
A fiúk ismét kutyaházakat raktak össze, a lányokkal oedig a raktárkonténerben raktunk rendet.
Ismét hatalmas segítséget nyújtottatok! Nem tudunk ezért elég hálásak lenni!
Kiskundorozsmáról futott be egy segítségkérő hívás. Egy hölgy a saját háza előtt fekvő kutyusra lett figyelmes. Lefotózta, a közösségi oldalon ki is posztolta, hogy keresi a gazdáját, de akkor senki sem jelentkezett érte. Ő pedig kihozta a menhelyre, ahol chipet olvastunk, de sajnos nem találtunk benne. A kutyát befogadtuk, és a Szöcske nevet adtuk neki. Két hétig az eredeti gazdáját keressük, ha ő nem jelentkezik, akkor az oltási program végén új gazdit keresünk a számára.
Köszönjük a 169 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások