A hétre is jutott két olyan történet, hogy ha nekem valaki ezt önkéntes koromban meséli, biztos nem hiszem el. Persze azóta már sok-sok év eltelt, és sajnos már ott tartunk, hogy mindent fenntartással kell kezelni, amit mondanak.
Egyszerűen döbbenet, hogy emberek, akik a leghétköznapibb életet élik, barátságosak, kedvesek, otthon mégis úgy bánnak. Kutyájukkal, mint egy tárggyal.
Nos, erre két példát is hoztam a hétről.
Hétfő
Üllésről egy igen belevaló, csíkos, tacskó jellegű kutya érkezett. Őt Oszkárnak neveztük el, ugyanis nem volt mikrochipje.
Láttam már pár önérzetes kutyát, de Oszkár úgy viselkedett, mint a király, aki megérkezett az alattvalóihoz.
Kezdjük azzal, ahogy érkezett: egyenes háttal, felemelt fejjel ült az autóban, mintha csak valami hintón hozták volna őkelmét.
A kocsiból kisegítettük a nagyságos urat, aki körbe nézett leendő alattvalaói körében, megállt fotózkódni, majd nyugtázta, hogy megfelel neki a hely. A szobájába vezettük, ahol mindent tüzeletesen megvizsgált, majd kiült az ajtóba, és onnan tekintett leendő uradalmára. Egy pillanatig már majdnem megzavarodtam, hogy most ő van karanténban, vagy az egész világ. Szerinte az utóbbi…
Kedd
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe utazott Nyunyóka, Gombóc, Pöttöm Panna, Hector, Penge és Frédi ivartalanításra.
Velük tartott Rozi is, aki nem is annyira rég került hozzánk, mert elhunyt a gazdája. Rozi már kirábban átesett az ivartalanításon, akkor álvemhességet állapítottak meg nála, gyógyszert kapott. Emlői azonban egyre duzzadtabbak lettek, sokat nyalta az utóbbi időben, és fájlalta is, úgyhogy most visszaküldtük újabb vizsgálatra.
Most emlőgyulladást állapítottak meg nála. Ellátták egy halom gyógyszerrel, és lázcsillapítót is kapott. A kezelést nehezíti, hogy rögtön észreveszi, ha akarunk tőle valamit. Tekintve, hogy nagyon félénk természetű kutya, így próbáljuk a lehető legkevesebb stresszt okozni neki a kezeléssel.
Szerda
Rozi a tegnapi kezelés hatására ma már sokkal életvidámabb. Természetesen a gyógyszerezését mist kontrollig tovább kell folytatni.
Múlt héten hírt adtam Lizáról, aki a veszettségi megfigyelését tölti nálunk oltás és chip hiánya miatt. Ő az a kutya, aki bemászott egy kert udvarába a vihar elől, ott pedig megtámadták az ott élő kutyák, így a megtaláló orvishoz vitte, majd hozzánk került.
A gazda egy idős hölgy, egy unokája jelentkezett, hogy övék a kutya, akit Lizának hívnak és nagyon aggódnak érte.
Akkor jeleztük is, hogy sajnos erre minden okuk megvan, Liza nincs jó állapotban. Mivel sebei nem javultak a kezelés ellenére, ismét orvoshoz vittük.
Most ismét azt látjuk, hogy romlik a sebei állapota, ő maga is elég ingatag, néha eszik, de sokszor nem. Mivel nem túl együttműködő, így sebeit kezelni naponta többször egy rémálom.
Meg is jegyeztem, hogy aggódó gazdái azóta sem telefonáltak, hogy bekerült.
Mi nagyon nyugtalanok vagyunk állapota miatt, így dr. Sebő Ottó segítségét kértük, aki tekintve az állapotát, holnap fogadja őt.
Csütörtök
Igazi rémálom volt a reggelünk: Liza sebe reggel még ugyanolyan volt, mint tegnap, de amikor a karanténos kutyákat etettük, akkor vettük észre, hogy Liza sebe erősen vérzik. Ugyan csak 10 órára volt időpontunk, de nem vártunk, pakoltunk, és rohantunk Lizával orvoshoz.
A sebet altatásban látták el, kapott új gyógyszereket. Azt mondták, hogy a seb nagyon mély, a gondozása hosszú idő, a fertőtlenítést ugyanúgy kell folytatni, mint eddig.
Tekintve, hogy gazdái nem telefonálnak, úgy döntöttem, hogy ma felhívom őket, hogy tájékoztassam a családot, hogy Liza és mi hogy harcolunk, hogy minden rendben legyen.
Miután az unoka felvette a telefont, és részletesen beszámoltam, hogy mennyit vagyunk vele a rendelőben, és micsoda ádáz kütdelmet folytatunk, közölte, hogy Tücsök hazament a mamához…
Először is megkérdeztem ki az a Tücsök, mire a telefonáló közli velem, hogy a mama kutyája. Továbbá, hogy az a tacsi, akit ők korábban sajátjukként azonosítottak, mégsem az, hiszen az ő kutyájuk hazament.
Azt hittem nem jól hallok! De azért megkérdeztem, hogy nem ismerték fel a képről, hogy ez nem is az ő kutyájuk?
Közölte, hogy nem, mert az ő kutyájuk is barna tacsi, tehát ugyanúgy néznek ki. De az ő kutyájuk otthon van, ez a kutya tehát nem lehet az övéké.
A döbbenettől màr meg sem kérdeztem, hogy az általuk Lizaként azonosított kutyából hogy lett Tücsök, de ezen a ponton úgy éreztem, hogy már nincs is miről beszélni.
Remélem, hogy azóta ők már pótolták a chipet meg az oltást, hogy legalább az alapján lehessen azonosítani a kutyàt, ha már kép alapján nem sikerült.
Úgyhogy a mi Lizánk, akit gazdisnak hittünk, végül mégsem gazdis. Sebaj, úgysem tudtuk volna hazaadni ilyen sebekkel, így nem is kaphat oltást.
Cápi holnap megy a kontrasztanyagos vizsgálatra dr. Sebő Ottóhoz, de mivel Rozi ismét gyengélkedik, így megkértem őket, hogy őt is nézték meg, mert teljesen tanácstalanok lettünk.
Ma dr. Bárkányi Pál, helyettesítő állatorvosunk volt kinn a szokádos heti vakcinázásra.
Új kutya is érkezett a gondozásunkba, Fifi személyében. Róla lemondott a gazda, miután az önkénteseink minimum hetente egyszer hazaszállították őt, mert mindig úton volt.
Neki érvényes veszettségi oltása van, mikrochippel is rendelkezik, de mivel a gazda képtelen arra, hogy megakadályozza, hogy állandóan utcán legyen, így belátta, hogy az a legjobb mindenkinek, ha lemond róla.
Péntek
Reggel szembesültünk vele, hogy Rozi mai vizsgàlata elmarad. Csak az élettelen testét találtuk. Nem talàlunk szavakat a történtekre, így aztán konzultáltunk is az állatorvossal, aki szerint ez az emlőgyulladás nagy valószínűséggel daganat volt, ami szétszóródott. Rozi pár hete volt ivartalanítva, akkor már voltak jelek, de álvemhességnek gondolta mindenki.
Mielőtt az ivartalanítást gondolná bárki ludasnak, ha ez a műtét még fiatal korában megtörténik, akkor nem lett volna álvemhesség, emlődaganat, vagy bármi, az ivartalanítás hiányával összefüggő kórkép. Több, mint tíz évet élt ivarosan, mielőtt menhelyre kerül. Ez az idő nem múlik el nyomtalanul.
Rozi nagyon rövid időt töltött nálunk. A beilleszkedése nehézkesen indult, hiszen nagyon félénk természetű kutya volt. Igényelte ugyan a simogatást, törődést, de nagyon gyorsan elbizonytalanodott. Szívből sajnáljuk Rozi, hogy csak ilyen rövid időt töltöttél velünk!
A mai vizsgálatra Rozi helyett Bogár, vagy ahogy mi hívjuk, Kismufi utazott Cápi melett. Mufi mostanában köhög, nála bronchitist állapítottak neg, gyógyszeresen kell kezelni.
Vápi pedig a kobtrasztanyagos vizsgálatra utazott, ami végül az orvos javaslatára elmaradt, mert Cápi tünetei teljesen megszűntek. Valószínűleg az alkalmankénti hányás oka a stressz volt, mert képes volt hisztérikus rohamot kapni, ha nem ott volt a közelünkbe, csak a hangunkat hallotta. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy borzasztóan erősen bekötődött hozzánk, amikor a balesete után nálunk lábadozott napokon keresztül. Természetesen amennyiben a panasz visszatér, akkor a vizsgálat újra napirendre kerül.
Szombat és Vasárnap
A hétvégén ismét abszurd történet közepébe cseppentünk.
Egy hölgy telefonált, hogy a Csillag téren talált egy (szerinte beteg) kutyát. Ő azonban sokáig nem tud vele maradni, mert haza kell mennie.
Aztán sikerült neki megoldást talàlni, egy hölgy elhozza hozzánk a kutyust, ha befogadjuk.
Néhány óra múlva meg is érkezett a kutya egy hölggyel, aki zokogott. Állítása szerint a kutyát ő találta két napja a Jósika utcában. Na, ezen a ponton már kezdett a talált kutya dolog kicsit gyanússá válni, főleg, hogy a kiszállító hölgyet már ismerjük…
Ő korábban kutyát akart tőlünk örökbefogadni, de nem járt sikerrel. Aztán furcsa módon itt-ott talált kutyákat a városban, akiket bejuttatott hozzánk.
Na most, elmondása szerint ezt a kutyust is ő talàlta, csak ugye a Jósika utcàban. Meg nem is most, két napja…
Hazavitte, megfürdette, de hát megtartani mégsem tudja, mert neki dolgozni kell menni, és a gyerek is megy iskolába… Hogy ez a kutya hogy került a Csillag térre, ha ő két napja találta, az nem az egyetlen rejtély ebben a történetben.
A kusza sztori után a chippel nem rendelkező, spicc jellegű kutyát Mendének kereszteltük el. A történet, attól tartok, hogy sohasem lesz kerek, de ez a kutya szempontjából nem is annyira lényeges.
Köszönjük a 182 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrisebb menhelyi hírekkel.
Linda
Hozzászólások