Kutyamesék 2025. júl. 21-27.

A héten egy nagyon rossz állapotú, idős kutya, Topi került a gondozásunkba, valamint egy balesetes tacsit is fogadtunk, aminek óriási visszhangja lett az interneten. A többség nagyon támogató, és kedves, együttérző volt, de sajnos akadtak olyanok, akik úgy látták jónak, hogy egyszerűen támadnak minket. Hogy miért?
Mert megírtuk, hogy a kiskutya balesetet szenvedett. És voltak olyanok, akik azt gondolták, hogy ez üres vádaskodás. Pedig puszta tények. Aki kíváncsi a részletekre, a blog végén tájékozódhat

Hétfő
Ismét tikkasztó hőség elé néztünk, úgyhogy mindenki az árnyékot, meg a hűvös helyet kereste magának. Még a játékosabb kutyák is inkább elvonultak,és a fa árnyékában, valamint a kádak mellett keresték a hűvösebb helyet. Ella kutyánk sem volt ma éppen a legpörgősebb hangulatában, pedig ő ha embert lát, akkor már rohan is oda, nehogy lemaradjon egyetlen simogatásról...

Kedd
Igaz, hogy tombol a nyár, de mindig gyorsan elillan, és átveszi a helyét a hideg. Egyelőre ez még nagyon távolinak tűnik, de nem árt, ha már ilyenkor felkészülünk. Egyik kedves támogatónk, Kovács Péter idén is, ahogy korábbi években is, meglepett minket 30 bála szalmával, amit nagyon hálás szívvel köszönünk neki!
Azért szeretjük a kis bálás szalmát, mert nem kell zsákba szedni, mint a nagyot, könnyen mozgatható, így be tudjuk pakolni a szalmatárolóba, és amikor szükség van rá, azonnal mozgatható menhelyen belül bárhová. Ráadásul éppen akkora, hogy egy talicskára ráfér. Évekkel ezelőtt próbálkoztunk nagy körbálás szalmával, de rengeteg időt elvett, míg zsákba szedtük, nagyobb helyet foglaltak a zsákok, ugyanakkor egyszerre egy zsák sehová sem volt elég. A nagy körbálát ráadásul folyamatosan takargatni kellett, könnyen benedvesedett, és használhatatlanná vált.

Szerda
Ma menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila érkezett a szokásos heti vakcinázásra. Most 1 veszettségi kombinált oltás mellett kiosztott 5 veszettség elleni védőoltást, 6 kombinált oltást, valamint két kennelköhögés elleni vakcinát.

Csütörtök
Ez alkalommal Domaszékről érkezett segítségkérés. Egy kutya állítólag napok óta egy vízelvezető árokban fekszik, és nem tud onnan kijönni. Természetesen rögtön fogadtuk a kutyust, akinek sorsáról megérkezése után sok szomorú dolog derült ki.
Kezdjük is az elején. Topi egy nagyon idős kutya, és megfejteni sem tudjuk, hogy ebben a hőségben hogyan került az utcára. Teljesen vak, így nem csoda, hogy sikerült belezuhannia az árokba. Az azért már kevésbé fér a fejembe, hogy ha valóban napok óta ott kínlódott, akkor miért csak most szólt bárki is?
A lebetonozott vízelvezetőben még melegebb van, ráadásul egész nap odatűz a nap. El sem tudom képzelni, mit élhetett át szegény öreg kutya napokig!

Természetesen mikrochipje nem volt, így nevet mi adtunk neki. Viszont volt a nyakában egy teljesen összekeményedett bőr nyakörv, jó szorosan, amit alig tudtunk lefaragni róla. Ez a nyakörv sem az elmúlt hónapokban került rá.
Volt rajta még egy jó vastag karabiner, rajta pedig drót, úgyhogy nagyobb összegben mernék fogadni, hogy eddigi életét láncon élte. Azt nem tudjuk, hogy elszabadult-e, vagy a "gazda" döntött úgy, hogy valahol szélnek ereszti, de ha a véleményemre kíváncsiak, akkor inkább az utóbbi. És hogy miért?

Mert Topi nem lát, és egy lassú mozgású öreg kutya. Ő nem az a típus, aki amikor nyitjuk a kaput, akkor husss! És már árkon-bokron túl van!

Bárhogy is történt, az igazság itt (sem) fog kiderülni.Topi viszont nagyon kimerült, így egyelőre a hűtött betegszobában pihen, hogy erőt gyűjtsön.

Péntek
Picit csendesebben, nyugodtabban telt a napunk, ami ránk is fért az utóbbi időben.

Szombat és Vasárnap
Bordányból érkezett hozzánk egy kutyus, aki tüzel, és beásta magát egy kerítés alatt, hogy az ott élő kan kutyákkal randizhasson, hogy egyebet ne mondjak. A menhelyen kiderült, hogy a kutya chipes, Luna névre hallgat, és érvényes oltása is van. A gazdi így még ma hazavihette a kis szökevényt. Figyelmeztettük, hogy kan kutyákkal találkozott, erősen megfontolandó az ivartalanítás.
A Távol utcából érkezett segítségkérés. Egy hölgy elment otthonról egy fél órára, és mire hazaért egy tacsit talált, aki az út mellett feküdt. Füle véres volt, láthatóan egyáltalán nem tudott mozogni, azt sem tudta hol van,és mi történt vele. Chipet is nézett benne, de nem talált.
Nagyjából fér óra ki is ért a menhelyre, mi pedig rögtön elkezdük hívni az ügyeletes állatorvost, mert a kiskutya láthatóan sokkos volt. A kedves megtaláló fel is ajánlotta, hogy maga viszi el orvoshoz, de sajnos nem sikerült rögtön egyetlen orvossal sem kapcsolatba lépni. Mikor a hölgy elment, akkor érkezett az ügyeletes orvostól visszahívás, meg is beszéltük, hogy kettő órára tud a rendelőbe menni, és ellátja a kis balesetesünket. A fuvarban most is Zóra önkéntesünk volt segítségünkre.

A fiatal kutyust a jobb oldalán érte az ütés, elsősorban a feje sérült meg. Az állatorvos infúziót adott neki, ellátta, sokktalanította. Megbeszéltük, hogy másnap saját orvosnál jelentkezünk egy átfogóbb kivizsgálásért, hiszen az ügyleten az életmentés a cél, nem pedig egy komplett diagnózis é terápia felállítása. A gyors ellátás után a kutyus békésen el is szenderedett, az intenzív szemmozgás megszűnt, zavartsága csökkent, fájdalmai enyhültek, viszont lábra állni továbbra sem tud. Természetesen hétfőn reggel első dolgunk lesz időpontot keresni egy jól felszerelt rendelőben.

És akkor egy kis háttértörténet:
Nagyon sokan aggódtak a szerencsétlenült járt kiskutya miatt. Legtöbben együttérzésről, támogatásukról biztosítottak bennünket, ami nagyon esett, köszönjük mindenkinek!
Csakhogy voltak emberek, akiknek a videó nem volt elég meggyőző erejű, hiszen markáns külső sérülés nem volt látható. Pár zúzódáson, és horzsoláson, kisebb sebeken kívül valóban nem volt rajta komolyabb seb, de ettől a kutyus feje még komolyan megsérült. Nem csak az számít komoly sebnek, ha a sérültnek hiányzik egy végtagja, vagy valami belső szerve szemmel látható! Nem is gondoltuk, hogy ezt hangsúlyozni kellett volna, hiszen egyértelműen látszódott a rövid videón, hogy súlyos baleset érhette. Hosszabb videót pedig nem tettünk közzé, mert nem az volt az elsődleges szempont, hogy bárkit is sokkoljunk, hanem a tájékoztatás, illetve a kutyus mihamarabbi ellátása, nyugalomba helyezése!

Volt olyan is, aki szerint inkább vádaskodtunk, hiszen nem voltunk ott, honnan tudjuk, hogy elütötték?
Nos, a szemtanú elmondása alapján írtuk le, hogy mi történhetett. A kutyust elüthették, hiszen az út mellett feküdt, egyik oldala sérült, különösen a feje. Senki nem állította, hogy valaki direkt ütötte el! Sajnos baleset nagyon gyakran történik, és sok esetben már nem is lehet segíteni az állaton. Ez egyáltalán nem ritka történet sajnos. És igen, ez városban is megtörténik, külterületen pedig szinte nincs olyan hét, hogy ne lássanak az arra élők elgázolt állattetemeket.
Ez nem gyanúsítgatás, a puszta tények.

Ezek a hozzászólások csak az energiát veszik el tőlünk, a figyelmet, továbbá rossz érzéssel tölt el bennünket, hiszen minden védencünkért mindent megteszünk, és sohasem a megbotránkoztatás a cél. Senkit nem vádoltunk hogy direkt ütöttel egy kiskutyát, vagy mondtunk bármit, amit ne a tényeken alapultak volna.

A kis védencünk egyébként tőlünk a Cápa nevet kapta, hiszen nagyon durván előreharapásos szájszerkezete van, ami miatt oldalról úgy néz ki, mint egy kis cápa. Reméljük, hogy ereje is annyi lesz a küzdelemhez, mint egy valódi cápának! Következő blogomban jelentkezem friss információkkal.