Állatkínzást láttam

Rossz állattartás

Abban az esetben, ha azt tapasztalta, hogy a környezetében valaki rosszul tart egy állatot, (például nem eteti, itatja rendesen, nincs megfelelő menedékhelye, szökni hagyja) a település jegyzőjéhez lehet panasszal fordulni. Erről a 1998.évi XXVIII törvény az állatok védelméről és kíméletéről illetve a 334/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről rendelkezik.

Szeged önkormányzat honlapja:
www.szegedvaros.hu (új ablakban nyílik)
www.szegedvaros.hu/munkatarsak (hivatali telefonkönyv, új ablakban nyílik)
Jegyző: Dr. Martonosi Éva jegyző Tel: (62) 564-164, Fax: (62) 564-401 Email: martonosi.eva [at] szeged.eu

Ehhez kapcsolódó jogszabályok

Állatkínzás

Az állatkínzás bűncselekménynek minősül, amit a Büntető Törvénykönyv szabályoz:

Állatkínzás BTK 244. §
(1) Aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,
b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás
a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy
b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

Abban az esetben, ha azt tapasztalta, hogy a környezetében a fenti törvényt valaki megszegi, a következőket teheti a BTK 244.§-ra hivatkozva:

107 vagy a mobiltelefonról hívható 112 általános segélyhívó számon azonnali rendőri közreműködést kérhet a cselekmény megszakítása érdekében.
A tapasztaltakat elmondhatja az ingyenesen hívható telefontanú szolgálatnak: ORFK Telefontanú (bűncselekmények): 06 (80) 555-111.
Bejelentést tehet a www.police.hu weboldalán.

Minden esetben kérheti az intézkedő rendőrhatóságtól adatai bizalmas kezelését.

Kapcsolódó információk

További, állatvédelemhez kapcsolódó törvények, jogszabályok

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Veszélyes állat, illetve veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegéseBTK 359. §
(1) Aki
a) veszélyes állatot engedély nélkül tart, szaporít, elidegenít, vagy az ország területére behoz,
b) a veszélyes állat tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi,
vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki
a) veszélyes ebet
aa) szaporít, az ország területére behoz, onnan kivisz, versenyeztet, vagy engedély nélkül tart,
ab) jogszabály megszegésével elidegenít vagy megszerez, illetve
b) a veszélyes eb
ba) ivartalanítására vonatkozó jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, vagy
bb) tartására vonatkozó jogszabályban előírt biztonsági előírást megszegi.
(3) Aki veszélyes ebet őrző-védő feladat végzésére tart, kiképez, illetve veszélyes ebbel ilyen feladatot végeztet, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) E § alkalmazásában veszélyes eb a hatósági határozatban egyedileg veszélyes ebbé nyilvánított eb.
Tiltott állatviadal szervezése BTK 247. §
(1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel
3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól
32/1999. (III. 31.) FVM rendelet a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól