Kutyamesék 2024. jan. 22-28.

Kutyás blog | 2024. február 27.

Bár az állatvédelem és a politika nem kapcsolódik szorosan egymáshoz, azért a politikai döntések nagyban befolyásolják az állatvédelmet. Az Ukrán háború egyik sajnálatos hozadéka, hogy elmaradtak a vakcinások a szomszédainknál. Ez pedig magával vonzotta a veszettség egyre gyakoribb megjelenését. 

Ez a vírus nem ismeri a határ fogalmát, és pár hete már tele van a média azzal, hogy az Ukrajnával szomszédos megyékben veszett kutyát, macskát, vadállatot találtak. Sajnos pont ezen régiókban van a legnagyobb probléma az állatvédelemben: a kutyák alig vannak vakcinázva, a macskákról peig inkább ne is beszéljünk. Ebbe a témába nem is akarok nayon belemászni, szerintem mindenki tosztában van az ottani problémával. Viszont az ottani probléma pár hét alatt itt is ugyanolyan hatalmas gond lehet. 

Hogyan? Úgy, hogy nem oltatjuk évente a kutyánkat, akit utána hagyunk kóborolni. Itt megint nem tértén ki a szabadon tartott macskákra, mert az nem külön blogot, hanem óriási kötetet lexikonokat igényelne.
Miután a hírekbe bekerült a probléma, illetve a NÉBIH honlapján is olvasható az információ, megindult a szokásos kommentáradat. Sok ember véleményformálása szabályosan sokkoló volt, és a véleményüket teljes mellszélességgel vállalták. Először bíztam benne, hogy ez valami rossz vicc, de rá kellett jönnöm, hogy nem. 

Van aki szerint a vakcinával megint csipszet ültetnek belénknek belénk. Tessék?
Vagy most ezzel akarják a birkákat megvezetni.
Vagy a vakcina átalakul az emberi szervezetben, és mutánsokká alakít minket.

Nem sorolnám tovább. Nagyon remélem, hogy ezek ostoba tréfák, mert ha nem akkor óriási a probléma!
A veszettség vírusa egy állatról emberre terjedő betegség, ami halálos kimenetelű, de teljes egészében megelőzhető vakcinázással, ami egyébként kötelező kis hazánkban, és már tíz évvel ezelőtt is az volt! A vakcina a kutyák számára kötelező, de a vadállományt is vakcinázzák szájon át. Ezért szokott lenni ebzárlat, mert ilyenkor szórják ki a vadállatoknak a veszettség elleni vakcinát, amit nem jó, ha a kutyák esznek meg. Nem fognak tőle megbetegedni, csak épp nem a célcsoportnak fog jutni a vakcina. 

A vadállomány vakcinázásával, illetve a kutyák évenkénti beoltatásával nagyban csökkenthető a veszettség kockázata. Sajnos azonban macskák számára nem kötelező, pedig ők is terjeszik.

A kutyák mikrochipezése is kötelező, ugyanúgy ahogyan a veszettség. A mikrochipet külön kell az állatba belejuttatni, nem az oltóanyag fog a szervezetben jeladóvá alakulni. A mikrochip egyébként sem jeladó, pusztán a tulajdonos adait tartalmazza, hogy a kutya hazajuthasson, illetve láthatóvá váljon, hogy mikor volt oltva veszettség ellen. Nem győzóm ismételni, ez minden évben kötelező! És ha a kutya megkapja, akkor nem lesz beteg. De ha nincs oltása, és egy veszett állattal  érintkezik, akkor sajnos menthetetlen.

Évente egyetlen vakcina megóvja a kínhaláltól. És ha valaki számára a kutya "csak" egy kutya, annak is felhívnám a figyelmét, hogy magát is megóvja ezzel, mert mint mondtam, emberre is átterjed. 
Éppen ezért szükséges egy oltatlan kutya harapása esetén oltási sorozatot felvenni. Az emberi élet védelmére. Az oltási sorozat azonban már akkor nem segít, ha a kilencedik napon jut eszembe, hogy felvegyem. 
Az oltással, amit a kutyáknak, cicáknak beadatunk életet mentünk. Az övéket, és a sajátunkat. Mert ez nem ugyanaz, mint egy légúti megbetegedés, amit vagy megkapunk, vagy nem, az immunrendszerünk, a szervezetünk nagyban befolyásolja. Itt nincs választás. Ha a vírus bekerül a szervezetünkbe, akkor fertőzöttek vagyunk. 

A vírus egyébként nagyon sokféle állatot megfertőzhet, de legnkább a rókák, kutyák és macskák a problémásak az emberek szempontjából.
A vírus a nyálban van jelen nagy mennyiségben, leginkább harapás útján terjed, és az idegrendszert veszi célba. A lappangási idő annak a függvénye, hogy milyen távol van a harapás helye az agytól. Itt elkezd szaporodni, és testszerte elrejed.
A tünetek nagyon változatosak lehetnek. Kutyáknál előfordul a csendes veszettség, de leginkább az agresszió, izgatottság, nyáladzás, nyelési nehézségek jellemzők, illetve az, hogy az állatok félnek a víztől, nem tudnak inni a fájdalom miatt. A tünetek egyre erősödnek, végül légzésbénulás lép fel, és bekövetkezik a halál.

Éppen ezért nem elkerülhető, és nagyon fontos a menhelyen is a veszettségi megfigyelés, ami pont azért van, hogy az állatorvos meg tudja figyelni az állatot. A megfigyelés után, ha nincs tünet, akkor természetesen a megfigyelés feloldható.
Összességében tehát a veszettség egy halálos kimenetelű vírusos betegség, ami védőoltással megelőzhető. Kutyáknáé évente kötelező, kijárós cicáknál nem kötelező, de erősan megfontolandó.

Hétfő
Elli kutyánk bekerülésekor, sőt egész idő alatt, amíg karanténban volt, nagyon félt. Senkivel nem kommunikált. A megfigyelési idő után az előkészítőbe költözözött, egyrészt azért mert fázós, másrészt szocializáció miatt. Itt az előkészítőben aztán nagyon gyorsan sikerült beilleszkednie, pár hét alatt teljesen megváltozott. Egy boldog, barátságos kiskutyát ismerhettünk meg benne, aki nagyon szeret rendezkedni, mindenre figyel. Sőt, még azt is szereti, ha felöltöztetik. Mi több, még igényli is...

Elli nagy változáson ment keresztül


Kedd
Ma dr. Tímár Endre rendelőjébe vittük a kutyákat ivartalanításra, műtétekre.
Gombi például köldöksérv műtéten volt. Kodi, Parázs, Modul és Bogi pedig ivartalanításon.
Felség pedig feltáró műtéten, neki ugyanis hiányoztak a heréi, továbbá azt hallottuk, hogy egy másik "állatvédő szervezet" korábban már ivartalanította. Mondjuk ha ez tényleg így van, akkor hol a kötelező mikrochip?
Éppen emiatt Felség ivartalanításra, vagyis feltáró műtétre utazott. Felség valóban ivartalanított volt. A kérdés maradt- miért nincs mikrochip.

Egy gyönyörű, ugyanakkor nagyon félős hófehér kutya került ma a gondozásunkba. Ő az utcán kóborolt, de befogadta egy család, és szóba került az is, hogy esetleg megtartják. Diana azonban annyira felős volt, hogy végül segítséget kértek tőlünk. Egyelőre még valóban nagyon félős, de bízom benne, hogy mihamarabb nyit felénk. Diana. 

Diana


Szerda 
Karácsonyi Karoll még mindig önkéntesünk otthonában lábadozik, de sokszor kell állatorvoshoz mennie. Most éppen azért, mert elkezdett az egyik lába kattogni. Porcerősítőt kapott, és reméljük, hogy hamarosan ez a gond is rendeződik.
Egy másik nagyon félős kutyus került ma a gondozásunkba. Piszke Szőregről érkezett, ahol rendszeresen bejárt egy ház udvarába, és sokszor ott is aludt. A héáznál lévő kutyákkal is szépen összebarátkozott, emberekkel azonban tartózkodó maradt. Mivel sikerült biztos helyre zárni, így önkénteseink elmentek érte, és beszállították a menhelyre. 

Piszke


Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila is megérkezett déután a menhelyre. Ma leginkább a kennelköhögés elleni vakcinák baóeadására szorítkotunk.

Csütörtök és Péntek
A hétvégét megelőző munkanapok viszonylagos nyugalomban teltek a menhelyen. Természetesen munka akadt bőven, de kutya nem érkezett a menhelyre, illetve örökbefogadás nem történt.

Szombat és Vasárnap
A hétvége nálunk mindig elég nyüzsgős: Most Mira és Olivér gazdisodott. Mindketten Szegedre kerültek, egymástól függetlenül.

Hapci kutyánk pár hete gazdisodott Szegedre, de neki már vissza kellett jönnie a menhelyre. Az új családja azt mondta, hogy egy fúrótorony van mellettük, ami nagyon zavarja Hapcit. Emiatt állandóan ugat kinn, bent pedig nem találja a helyét. Őszintén szólva teljesen ledöbbentünk, mert eddig Hapci mindig lakásban volt tartva, és soha semmilyen panasz nem volt a viselkedésére. Ugyan nem tudom, hogy mekkora zaj volt körülöttük, de ő nálunk a zajforrások sem jelentettek gondot.
Egyébként neki szerencsére a visszajövetel nem okozott semmi problémát. A régi gazdit majdnem elrántotta annyira megörült egykori gondozóinak és pajtásainak. Bárhogy is volt, Hapci újra a menhely lakója...

Hapci visszakerült


Nem mindenki akkora örömmel érkezik a menhelyre, mint Hapci. Hódmezővásárhelyről érkezett egy pirinyó, de annál vérmesebb kis foxi jellegű kan kutya. Ő egy lakatlan házba költözött be, onnan járt ki az utcára. Két állatbarát fiatal lány fogta meg, és kért számára segítséget. A kiskutya tőlünk a Kópé nevet kapta kissé viharos természete miatt.

Kópé


Köszönjük a 150 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Hozzászólások