Kutyamesék 2025 jún. 16-22.

Kutyás blog | 2025. június 30.

A héten nem tervezek bevezetőt írni. Inkább a blogomban szeretnék kiemelni egy-két témát, ami újra és újra aktuális. Ilyen például az idős gazdi-fiatal kutya bonyolult kapcsolata, amely rendszerint úgy szokott véget érni, hogy a kutya a menhelyen landol. 

De említhetném azt is, hogy a hétvégén egy igen szövevényes mentésbe sikerült belenyúlnunk, aminek a szálait nem is sikerült kibogozni még. 

Hétfő

Talán már korábbi blogomban említést tettem róla, hogy Kókusz és tesói kiköltöztek az egyik kisudvarba. Igen ám, de ahogy az ebben a korban lenni szokott, nőnek, mint a gomba. Így hát mást kellett kitalálnunk, azért is, mert a nemrégiben még nagybeteg csatornaparti 15 kiskutya is túl van az első oltáson. 

Jól vannak, mozgékonyak, és egyre szűkösebb nekik a hely, még akkor is, ha elfeleztük a csapatot. 

Így aztán azt találtuk ki, hogy Kókuszékat első körben kiköltöztetjük Chesterékhez. Ha ők rendben vannak, akkor pedig a kisudvart berendezzük a sokaságnak. 

Kókuszék nem voltak ám megijedve egy cseppet sem, ellenben a nagy rohangálás után kidőltek a kedence mellé. Épp azt a pillanatot sikerült elkapnom, amikor véletlenül három másodpercre nyugalomban voltak. Figyelem! A kép ne tévesszen meg senkit, ezek a kölykök valódi csapások tudnak lenni, miközben ennek az ábrázatnak nagyon könnyen bedőlhetünk!

Kókuszék talán most először elfáradtak

 

Kedd

Mivel Kókuszék beilleszkedése teljesen problémamentes volt, így ma előkészítettük a 15 “D” kölyöknek a helyet, és be is költözhettek a kisudvarba. Természetesen ők még nagyon pöttömök, így aztán kicsit “elvesznek” az udvaron. Ezen felül nekik is tettünk medencét a helyükre, hiszen nem lehet elég korán kezdeni a lubickolást. A gond csak az, hogy nagyobb a medence, mint ők, így aztán kicsit lejjebb kellett ásni, hogy bele tudjanak menni, ha szeretnének.

Egyelőre csak néhányan merészkedtek bele, a többiek inkább a “parton” hűsöltek, és élvezték a kellemes árnyékot. Nagy előrelépés ez az ő kicsi életükben, hiszen néhány héttel ezelőtt még az életükért küzdöttünk.

Délutáni szieszta

 

Szerda

Ma két fiatal, még egy év alatti kutya került hozzánk a szokásos emberi felelőtlenség miatt. Ráadásul egy helyről!

Történt ugyanis, hogy az idős személy korábbi kutyája elhalálozott. Így aztán, hogy a néni ne legyen egyedül, a fia hozott neki kutyát, mindjárt kettőt is. Az nem számít, hogy erre senki sem kérte!

Zsömi és Foltos persze megoldották, hogy ne unatkozzanak: szétszedték a kerítést, és kalandba keveredtek. Hol az utcán, hol a szomszédban voltak. Gazdájuk ment utánuk, vitte őket haza, de a két nagytestű, vehemens kutya egy alkalommal úgy megrántotta, hogy műteni kell a karját. A kutyákról pedig nem lesz, aki gondoskodjon.

Nem mintha önmagában a szökdösés ne lett volna elég indok arra, hogy más megoldást keressen a kutyàknak.

Most persze mindketten meg vannak ijedve, össze vannak zavarodva. Alapjàban véve azonban nagyon megadó típusok, csak ugye eddig úgy èlhettek, ahogy nekik tetszik. Meg is lett az eredménybe.

Nem kezdek hosszú monológokba, hogy miért nem érdemes idős embernek kölyök kutyàt vinni, pláne kettőt. A tények magukért beszélnek. Íme az eredmény:

Foltos és Zsömi menhelyre kerültek

 

Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila szokás szerint érkezett a heti vakcinázásra. Most 1 veszettség elleni oltást, 22 kombinált oltást, valamint 8 kennelköhögés elleni vakcinát osztott ki.

Csütörtök

Ma Molly, Barát,Mesi, Fickó, Fürge és Mágnes utazott dr. Tímár Endre rendelőjébe ivartalanításra, szívféregtesztre. A műtétet mindenki jól viselte, azonban Molly tesztje pozitív lett. 

Szőregről egy 3-4 év körüli kutyával érkeztek a menhelyre. Voltak chipet olvasni, de nem volt benne. Napok óta a környéken kóborolt, hirdették is, de nem kereste senki. Persze voltak olyanok, akik tudni vèlték, hogy ki a csodás gazda, és állítólag szóltak is neki, de sem a megtalálót. Sem bennünket nem keresett az állítólagos tulajdonos.

Persze megszámlálhatatlan esetünk volt, amikor a megtaláló, vagy olyan emberek, akiknek fontos a kutya sorsa valahogy felkutatták a gazdát. A gazda így tudomást szerzett róla, hogy a kutya nálunk van, mégsem jelentkezett soha. Persze gondolom ugyanilyen energiát fektetett a keresésébe is. 

Dingó

 

Szerintem nincs blogom, amiben ne mondanám el, hogy szerencsére az állattartás nem kötelező. Csak az emberek egy jelentős része úgy viselkedik, mintha az lenne. Jellemzően ők azok, akik azt hiszik, hogy nekik csak jogaik vannak, kötelezettségeik nincsenek. 

Péntek

Borsika ma végre hazaköltözhetett új családjához, akik Szegedre vitték őt. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fogják szeretni!

Délután ismét Bálint és Kati voltak segítségünkre, akik a zivatartban megtépázódott fák helyreállításában segédkeztek. Köszönjük!

Dolgos kezek

 

Szombat és Vasárnap

A hétvége sem telt eseménytelenül nálunk. Viki önkéntesünk behozta a menhelyre Flokit, aki ideiglenesen volt nála. Őt a makkosházi kutyafuttatóba sikerült becsukni, Viki pedig elment érte és befogta. Ő az a kutya, aki ugyancsak elég rég Szeged utcáit rótta, csak sajnos eddig nem jártunk nála szerencsével.

Floki

 

Két fiatal kért segítséget Balástyáról. Kicsit kétségbe voltak esve, mert a közeli állatvédők elmondásuk alapján elég nyers stílusban közölték, hogy oda ne vigyék a kutyát. 

Lili így hozzánk került, mert voltak olyan kedvesek, és elhozták. Chipet találtunk, de az oltás lejárt, a gazda a megadott számon nem elérhető.

Ami a legnagyobb baj, hogy egyértelműen látszik, hogy kölykei vannak, mert jön az emlőjéből a tej. De hol lehetnek a kicsik, és milyen idősek? Ha nagyon picik, akkor túl sem élik anya nélkül…

Rögtön közzé is tettünk egy felhívást, bízva abban, hogy hamarosan előkerül a tulajdonos. 

Lili szeme borzasztó gyulladt volt, bekerülése után rögtön kapott szemcseppet. Mivel azonban másnapra még rondább lett, így elkezdtünk Lili szemében matatni. 

Mit találtunk?

Hát toklászt! A kutya szemében. Nem kis szerencsével azonban sikerült egy gondozótársammal kihalásznunk onnan. Olyan jól sikerült eltávolítani, hogy pár órával később a dagadt, puffadt, csipás szem teljesen tisztává változott. Borzasztó kellemetlen és nagyon fájdalmas lehetettt neki. Remélem most nem rég ment bele neki, és nem sokáig kínlódott vele!

Lili gazdás, de hol a gazdi?

 

Köszönjük a 166 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.

Linda