A heti blogom talán most egy kicsit rövidebbre sikerült, mint úgy, általában. Ennek ellenére azt gondolom, hogy érdemes végigolvasni, mert egy pici bepillantást enged a mindennapjainkba, ezen felül pedig egy kutyus sorsát is bemutatom az olvasóknak. Ő sajnos idősen kényszerült abba a helyzetbe, hogy új életet kell kezdenie.
Furcsa mód ez a kutyus alig valamivel idősebb, mint az én két szemem fénye itthon, valahogy mégsem tudok rájuk a szóban forgó kutyával egyidősként tekinteni. Ennek oka pedig az, hogy én még mindig kölyöknek látom az én két drágaságomat, pedig idén ők is betöltik a kilencedik évet. Valahogy mégsem tűnnek azonos korúnak a hozzánk bekerülő, szomorú szemű, magányos kutyákkal. Bízom benne, hogy a menhelyen ezek a szomorú szemű, néha reményvesztett kutyák is képesek lesznek megfiatalodni, és új életet kezdeni, ha már a sors ilyen mostoha volt velük.
Hétfő
Az utóbbi időben rengeteg eső esett, és habár a homok ebből a szempontból kiválóadottságokkal rendelkezik, azért van az a mennyiség, amit már nem bír felszívni.
Főleg nem úgy, hogy vannak olyan udvarok, amiket intenzívebben használnak a kutyák. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy vannak kutyák, akik egyszerűen imádnak ásni. Ennek pedig az lesz a következménye, hogy hepe-hupás lesz az egész udvar, a homok pedig betömörödik, olyan, mintha szinte eltűnne az udvarról.Természetesen amikor van lehetőségünk, akkor feltöltjük, de nem áll a rendelkezésre annyi homok, hogy állandóan töltögessük. Ráadásul bizony vannak kutyák, akikkel egész egyszerűen nem tudjuk felvenni a versenyt, igazi régészek, állandóan ásnak. Az ilyen udvarokban a keményebb talaj miatt könnyebben megáll a víz.
Egész télen, illetve hűvösebb időszakban is, forgácsot használunk a kutyák alá. Egyrészt kiváló nedvszívó, így segít szárazon tartani a lábukat, a testüket, másrészről pedig könnyen észrevehető, ha valami csúfságot kell megfigyelni. Értem ez alatt a hányást, hasmenést. Nem utolsó sorban pedig a kutyák is nagyon szeretik. Természetesen az állatok melegentartására ez nem elég, viszont a környezetet szárazon tartani nagyon is megfelelő. Mivel sok kennelünk van, ráadásul kölykök alatt például naponta többször takarítunk, így a forgácsunk nagyon fogy. Ma egyik gondozónk ismét i,úton volt, hogy forgácsot tudjon vásárolni.
Kedd
Lenor már jó ideje a menhelyünk lakója. Szerencsére komolyabb egészségügyi problémák nem jelentkeztek nála. Annak ellenére, hogy nem fiatal, jó egészségnek örvend, ő az a kutya, aki mindig vidám. Most a dolgozók azonban anyakán egy nagyobb, kemény dudort tapintottak ki, ami ugyan nem fájdalmas, de vizsgálatot igényel.
Szerda
Ma a szokásos heti oltásokra vártuk menhelyünk állatorvosát, dr. Farkas Attilát.Most 2 veszettség elleni oltást, 1 kombinált oltást, 1 veszettségi-kombinált oltást, valamint 5 kennelköhögés elleni vakcinát osztott ki.
Csütörtök
Ma állandó önkéntesünk, Melinda volt segítségünkre a napi teendőkben.
Makóra, dr. Sebő Ottó rendelőjébe utazott ma négy kutyánk.
Flakon általános vizsgálaton járt,ahogy Custou is. Buksi pedig az utóbbi időben többször is olyan kötötten járt, miután egy rossz lépés miatt elkezdte fájlalni a lábát. Neki valószínűleg idegi becsípődése volt.
Lenor pedig vizsgálaton járt, bár a rendelőben közel sem volt olyan vidám, mint sétakor, vagy mint a menhelyen. Itt előjött a félősebb oldala. Nála nyálmirigycisztát állapítottak meg, amit antibiotikumos kezeléssel próbálnak meg először rendbe hozni. Ha ez nem sikerül, akkor mindenképp fel kell nyitni. Azért bízunk benne, hogy erre nem kerül sor.
Péntek
Viki önkéntesünknél volt átmenetileg elhelyezve Gombóc, akinek sürgősen mennie kellett otthonról.
Gazdái az eutanáziát fontolgatták, ekkor jutott a történet önkénteseink tudomására, akik segítettek a kutya átmeneti elhelyezésében, amíg hozzánk nem kerül.
Gombóc már nem fiatal, tíz év körüli, így számomra különösen szívszorító a története, még akkor is, ha a gazdák szerint elég kiszámíthatatlan és harapós.
Amellett, hogy feleslegessé vált, a bundája sem épp a legszebb állapotú, bár ez betudható a természetének. Mi ugyan eddig sok rosszat nem tudunk róla elmondani, de azért egy pillanat alatt nem lehet kiismerni egy kutya jellemét, vagy bizonyos szituációkra adott válaszát.
Összességében nem egyedül eset, hogy a gazdák nem tartanak valami oknál fogva igényt az idős kutyájukra, de valahogy minden egyes történet mélyen megérint. Mert ilyenkor a legkiszolgáltatottabbak. Ilyenkor van a legnagyobb szükségük a biztos pontra, a gazdájukra. Idősként már biztosan elő fognak jönni egészségügyi problémák, amiket sokkal könnyebben tudna venni egy stabil háttérrel. A megszokott környezetben, azokkal az emberekkel, akiket szeret a gyógyulás is gyorsabb, de egy esetleges állandó betegség is könnyebben viselhető.
A kutyák csodálatos lények, akik híresek az alkalmazkodásukról, de azért mindenkit megvisel a környezetváltozás. Főleg akkor, ha életének nagy részét ugyanazon a helyen élhette le.
Mint mondtam, sajnos nem egyedüli eset, szinte hetente megesik a mi menhelyünkön, az országos átlagot nézve pedig a helyzet még inkább elkeserítő. Egy leszolgált élet után nem érdemelnek meg annyit, hogy az otthonukban élhessék le az életüket.
Szombat és Vasárnap
A hétvégén a kutyasétáltatás mellett Rambó életében történt nagy-nagy változás! Rambó ugyanis ma Vecsésre költözött, hogy végre családban élhessen.
Rambó Vecsésre költözött
Köszönjük a 149 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak. Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
