A heti mondandómat a blogom végére tartogatom, elvégre a hétvégén történt olyan esemény, ami arra inspirált, hogy ismét írjak az ivartalanítás fontosságáról. Nem biztos, hogy képes leszek indulatmentesen fogalmazni…
Hétfő
Korábban màr sokszor írtam arról a blogomban, hogy a kutyák milyen fantasztikus alkalmazkodóképességel rendelkeznek. Ugyanakkor szó esett arról is, hogy sok esetben bizony időre van szüksége a kutyàknak ahhoz, hogy felfedjék előttünk valódi arcukat. A kötelező két hét karanténidő, a sok kutyaugatás, a rengeteg bizonytalanság, amit az újonnan bekerülők éreznek, az elsőszajra alaposan rányomja a bélyegét. Így volt ezzel Relax is, aki az első időkben igazi haramia kutyának tűnt. Most pedig, hogy a menhely egy másik részébe költözött, megmutatta az igazi arcát: egy igazi tüneményes tavskó, aki minden alkalmat megragad, hogy a középpontban lehessen.
Kedd
Everest az a kutyánk, aki már igen hosszú időt eltöltött nálunk. Kezdetben igen sok gondunk volt vele a szicializálatlansága miatt. Ha szabad ilyet mondani, még épp időben érkezett hozzánk, és megtanult kutyákkal együtt élni. Mi több, ma már Everest nem tartozik azok közé, akiknek nehéz kutyatársat találni. Most Vodka ès Whisky ismerkedett Everesttel, akinek mindkét lány nagyon tetszett, de végül úgy döntöttünk, hogy a nagy testméret miatt elég lesz, ha csak az egyik lány költözik be.
Üllésről egy igencsak megilletődött, de ugyanakkor kedves kutya érkezett érkezett hozzánk. Őt egy hete találták Üllésen, de gazdáját hiába jeresték. Mikrichipje természetesen nem volt, így a gondozásunkba került. Mi a Mágnes nevet adtuk neki.
Szerda
Ma szabàlyosan elárasztotta a rengeteg eső a menhelyet. Sok helyen megállt a víz, ugyanis annyi vsapadèk leesett, amennyit még a homok sem tud magába szívni. A kölykösben is megállt a víz, így őket ki kellett venni, és átmenetileg áthelyezni máshová.
Természetesen ilyen esőben sem áll meg az élet nálunk:
Menhelyünk állatorvosa, dr. Farkas Attila is érkezett a nagy eső el. Most kettő veszettségi-kombinált oltást, egy veszettség elleni oltást, valamint nyolc kombinàlt oltást osztott szét.
Három rettegő kutyus érkezett hozzánk Algyőről, akiket egy ház korábbi tulajdonosai egyszerűen hátrahagytak. Az új tulajdonos hónapokig próbálkozott a bizalmukba férkőzni, de nem sikerült. Ezért kért tőlünk segítséget. Muki, Gyöngyike és Muci mindannyian lányok, vegyes korúak, és igen szocializálatlanok. Éppen ezért nem is sikerült túl jó képeket készítenünk róluk, így is a frász kerülgette őlet miattunk. Emiatt jobbnak láttuk, ha békén hagyjuk egy kicsit őket, hogy saját tempójukban barátkoztanak a kialakult helyzettel…
Csütörtök
Ma volt Blanka kutyánk nagy napja, aki Németországba költözött, hogy végre a gazdis kutyák gondtalan életét élhesse.
Péntek
Szerencsére ma már kiderült egy kicsit az égbolt, és természetesen a szerdai nagy eső nyomai is felszáradtak, így mondhatni minden a régi. A kutyáknak is volt kedve újra bohóckodni. Ennek megfelelően Chester kutyánk-mint mindig- most is a szákában egy tányérral üdvözölte a kellemrs időt.
Szombat és vasárnap
Először kezdeném a jó hírekkel: önkéntes kozmetikusunk, Vanda és dolgozónk Lili jóvoltából ma Berta és Gombóc ölthette fel a nyári bundáját.
Figura pedig nagyszerű, szerető családba költözött. A gazdik Felsőszölnökről utaztak el érte.
Ma 15 kiskutya került a gondozásunkba. Nem egy alom kölyökről van szó, hanem knkább háromra, akiket a “lelkiismeretes” gazdáik kihajítottak egy csatornapartra. Egyik szemtanú szerint zsák is volt a közelükben, gondolom abban horták oda őket.
Állatvédőként sok rossz állapotú kölyökkutyával találkoztunk már, de ezek a kölykök, meg kell mondjam, igazi kuriózumnak számítanak. Olyan férgesek, hogy aszott kis testükminden csontja kilátszik, emelett óriási pókhassal kínlódnak, szinte csoda, hogy szét mem durrannak. Ahogy vettük àt őket, rögtön kapták a fétegtelenítő pasztát, valamint fújtuk le őket kullancs és bolha ellen.
A teljesség igénye nélkül közlök képeket a blogomban, természetesen a honlapon is megtekinthetőek kesznek, később pedig gazdikeresők.
Az egyik kiskölyök olyan rossz állapotú volt, és látszódott, hogy erős fájdalmai is vannak, hogy azonnal el is különítettük. A kajára persze kivétel nélkül úgy vetették rá magukat, mint akik sohasem ettek. Ettől az egyébként is abnormális pocakjuk csak még nagyobbra nőtt. Késő délután persze már láttuk a féreghajtó jótékony hatását teljes fizikai valójában. Ha nem haragszanak, ezt nem demonstrálnám kèpekkel…
És akkor meg is érkeztem az aktuális témához, amiről beszélni akartam…
Mi ezekért a kölykökért mindent meg fogunk tenni, hiszen vállaltuk őket, holott ez nem a mi kötelességünk lenne! Az, hogy életben naradnak-e, az sajnos pillanatnyilag kétséges, hiszen a féregtoxikózis veszélye fennáll.
Ezeknek a kölyköknek meg sem kellett volna születnie, pláne nem egy csatornaparton várni a halált. Mert igen, volt olyan testvérük, aki meghalt a helyszínen a beszállításuk előtt!
És ki tudja hányan haltak még értelmetlen kínhalált!
Mert a kiscica, kiskutya fogyócikk! Gyerekek játékszere, felnőtt emberek védtelen célpontja. Nem értèk az életük, legalábbis nagyon sok ember számára. És annyi és annyi kölyök születik meg, és hal meg értelmetlenül, mert az emberek nem ivartalanítanak. Mert nincs rá pénzük, vagy nincs rá igényük. Mert nem fontos a kuryája egészsége, sem az, hogy mi lesz a kölykökkel.
És bizonyára most sokan felhördülnek, de az ivartalanítás a gazda kötelessége, nem állami feladat! Drága? Igen, az!
Hacsak nem aranykoszorús, lelkiismeretes tenyésztők akarunk lenni, akkor igenis ott kell lennie a feladatok között a nem várt szaporulat megakadályozása. És ez nem azt jelenti, hogy megszületnek a kiskutyàk és szétosztom őket boldog-boldogtalannak, vagy hogy agyoncsapon őket , vagy kiteszem egy szatyorban a kiskutyákat. Hanem azt, hogy időben gondoskodom róla, hogy ne születhessen kiskutyák. Erre jó az ivartalanítás!
Apropó, a minősègi állattartás is óriási költség. Amikor nem moslékon, hanem minőségi ételen tartom a kedvencemet. Amikor gondoskodom minden igényéről: jutalomfalat, kullancs és bolha elleni cseppek, séta, kirándulások, póráz, fekhely, szívférgesség elleni védelem, oltások, rendszeres állatorvosi kontroll. Ennek az ivartalanítás töredéke, és csak egyszer kell kifizetni!
Mikor értik meg az emberek, hogy a hobbiállat tartás nem alapjog, hanem egy költséges hobbi. Ahogyan a lovaglás is. Nem olcsó, de nem is kötelező! Bár sajnos a lótartásról is lehetne szomorú dolgokat írni, de az màr nem ennek a blognak a témája lenne…
Köszönjük a 158 mentett kutyus nevében, hogy ismét velünk tartottak! Hamarosan jelentkezünk a legfrissebb menhelyi hírekkel.
Linda
